Egyházak
Római Katolikus Egyház
A település lakosságának legnagyobb része a római katolikus egyházközséghez tartozik.
A Vissi Római Katolikus Egyházközség az Egri Érsekség területén van, főpásztora a mindenkori Egri Érsek. Az egyházközségnek önálló lelkipásztora, plébánosa sohasem volt, hosszú évszázadokon át az ősi Zalkodi, majd 1929-től a Kenézlői Római Katolikus Egyházközség filiája. A település első temploma 1827-ben épült, mely a XX. sz. elején leégett. A jelenlegi templom 1910-ben épült (titulusa a Szentháromság) az Egri Egyházmegyei Hatóság segítségével, valamint a helybeli hívek áldozatos adományából és odaadó társadalmi munkájából. A hívek adakozásából a templomban orgona is épült. Az oltárképet, amely a Szentháromságot ábrázolja, az 1980-as évek közepén Kemény Gyula restaurálta. A főoltárt, a mellékoltárt és a szószéket Eredics József aranyozta és festette újra az 1990-es évek elején. Ugyanakkor történt az orgona felújítása Koppány Zoltán orgona építő által. A homlokzati falat 2001-óta a Molnár Levente által festett két kép – Szent Erzsébet és Szent István király – díszíti.
1699-ben a reformátusok használatában volt egy régi kőtemplom. 1784-ben már talpfára épített, 5×5 öl alapterületű fa templomukat renoválták, kazettás mennyezetén dinnye és haldíszítés volt látható. Ugyanebben az időben egy fa harangláb állott a templom előtt. 1885-ben mindkettő teljesen leégett.
A mai templomot Katona György sárospataki építészmérnök tervezte, 1895-98 között épült fel, keleti homlokzat előtti 22 méter magas tornyával együtt, neoklasszicista stílusban. A templom erős hasonlóságot mutat a vámosújfalusi templommal. 1808-ban orgonát vásároltak a tiszalöki egyháztól, melynek nyolc változata volt, de ez a II. világháborúban teljesen tönkrement. A 8×12 méteres belső térben 180 ülőhely van, mennyezete sík, vakolt. A 182 kg-os harangját Szlezák László öntötte 1927-ben Budapesten, a 80 kg-osat pedig Walser Ferenc 1887-ben szintén Budapesten, ugyanott.
Református Egyház
Görögkatolikus Egyház
A görögkatolikus közösség egy eredetileg pajtaként funkcionáló épületbe jár, amit a XIX. században alakítottak át iskolává és kápolnává egyben – hét közben oktatás folyt a padokban, hétvégén pedig mise. Ma már csak misét tartanak a közben önkormányzati tulajdonná vált épületben.