Viss község néveredete
igen régi időkre nyúlik vissza, a honfoglalás korában
jött létre. A falut elsőként 1239-ben említik.
Első írásos emléke a Pongrácz család
levéltárának egy 1381-ból származó
iratában szerepel. A honfoglaláskori leletek ma Nyíregyházán
tekinthetőek meg a Jósa András Múzeumban.
A község neve szlovák eredetű, ami sásast jelent.
1410-ben
a település vámhely, vízi és szárazföldi vámja is
van. A XV. Század közepéig földesurai
igen gyakran változtak, több birtokosa is volt a településnek.
Upor, Ujfalusy,
és az Óbégányi családoknak volt itt
birtoka. A település ekkor Zemplén vármegyéhez tartozott.
A XV. század végén még a Buttkay,
Márky, Ráskay családot is
birtokosai között találjuk.
A
Csicsery család 1452-ben
be akarta népesíteni, ezért soltészságként Gewrghspan
Lászlónak adták ki, 10 évi
adómentesség biztosításával. 1642-ben az
Újfalussy, a Pataky,
1481-ben a Csicsery,
Ormos, Fodor, majd
1482-ben a Fuló,
1488-ban a Rácskai Balázs
család birtoka.
A XVI. század elején nevét már
Viss-nek írták, ekkor a Farkas
család volt a falu birtokosa.
Később több tulajdonosa is volt, míg a XIX.
század végétől Boócz Ferenc
bírta, aki 1890-ben kúriát építtetett.
Római katolikus temploma 1827-ben,
református temploma 1985-98. között
épült, Katona György sárospataki
építészmérnök tervei alapján, neoklasszicista stílusban,
22 m magas toronnyal.
1885-ben
a faluban nagy tűzvész pusztított, melyben Viss
majdnem teljesen leégett.
Viss-nek az 1910-es
népszámláláskor 1051 lakosa volt,
ebből 1048 magyar, melyből 514
római katolikus, 229 görög
katolikus, 270 református volt.
A település 1945-ig Szabolcs
megyéhez tartozott, az ekkori területrendezés folyamán
csatolták a későbbi Borsod-Abaúj-Zemplén
megyéhez.
A község fejlett infrastruktúrával rendelkezik, a
vezetékes ivóvíz és vezetékes földgázhálózat ki van
építve. Útjainak 82%-a szilárd burkolattal
ellátott.
Két
templomán kívűl Viss nevezetessége az I.
világháborús emlékmű és a Viss-Törökéren
lévő 100 éves gőzhajtású
szivattyútelep. A község határában húzódó
5 km hosszúságú Bodrog-holtágban
rendkívül sok és változatos halfajták találhatók és
horgászhatók. Vonzóvá teszi a községet a Bodrogzug
csodálatos természeti szépsége és változatos madárvilága,
ahol egyaránt megtalálja számítását a pihenésre vágyó
és a kirándulást kedvelő is.
Befektetési
lehetőségek
Az
önkormányzat tervei között szerepel a nem mindennapi
természeti adottságok kihasználása. A holtág halászati-
és horgászati jogának pályázat útján történő elnyerése
lehetőséget teremtene a községnek az idegenforgalomban
rejlő lehetőségek kiaknázására. Ezzel lehetne munkahelyeket
teremteni, így is jelentősen javítani a jelenleg nagyon
magas - 27% körüli - munkanélküliségi
arányon. A horgászturizmus fejlesztése érdekében falusi
szálláshelyeket lehetne kialakítani.
|
|